Nemsokára elérjük azt a szintet, hogy a mindennapi életnek alig lesz olyan szeglete, ahol ne jelenne meg a számítástechnika vagy a mesterséges intelligencia. Az abroncs fejlesztés terén már visszafordíthatatlanok a változások.
Hogy az élet ne legyen egyszerű, az autóipar és a beszállítók nem csak azzal küzdenek, hogy túléljék a szakma legnagyobb változását: az elektromos átállást. A háttérben megy egy komoly harc, aminek a tétje az, hogy a hagyományos gyártók ne váljanak a nagy tech cégek bérgyártójává, akik mindössze az autókat készítik a szoftvereikhez…
A helyzetet bonyolítja, hogy egyre nehezebben teljesíthetők az európai környezetvédelmi rendelkezések, miközben jócskán megemelkedtek az energiahordozók árai. Ebben a környezetben dolgoznak a hagyományos autógyárak, közben megérkeztek az államilag támogatott kínai vállalatok és a Tesla. Eközben a gazdaság nem dübörög és az autók árai pedig rendesen megemelkedtek.
A világ változásáról sokat elmond, hogy arról a piacról, ami évtizedekig az extraprofitot biztosította a nyugati és a német márkáknak, a nem helyi gyártók gyors ütemben szorulnak ki… Az egyre jobb minőségű belföldi termékek és a „Vedd a hazait” propaganda miatt. Ráadásul a digitalizáció, elektronika és az elektromos hajtás terén a Tesla és a nagyobb helyi márkák számítanak a legjobbnak. (A hazai Tesla tulajdonsoknak komoly és széles felni ajánlattal készültünk, amit ebben a cikkben tekinthet meg. Aminek a címe elég figyelemfelhívó!)
Változó idők
Az autóipar változásait leíró, elég vészjósló bevezetés után jöjjön a fő témánk, ami azt járja körül, hogy miként zajlik a gumiabroncsok fejlesztése. Az újdonságot a területen az jelenti, hogy megjelent a MI, azaz mesterséges intelligencia. Tervezők ezt több téren is bevetik. Hogy az Audi tervezői miként használják a felnik tervezésekor, arról itt olvashat.
Fókuszban az AI
Az angolul is előszeretettel rövidített MI legelső alkalmazását, azok a feladatok jelentik, amikor meghatározzák, hogy milyen teljesítményre legyen képes a gumiabroncs. Ekkor megadják a programnak, hogy milyen kopási adatokkal és útfelületeken fog futni az abroncs. Mi az elvárás a fékút, vizes felületen történő viselkedés, hangkibocsátás terén és az autóknak mi a tömege, teljesítménye, futómű kialakítása. Ezeket és még sok más feltételt megadnak a gépnek, majd ebből a sok változóból felajánl a technika x darab variációt.
Amelyekre a szakemberek rábólintanak, azoknak a tesztelését elkezdik a virtuális világban. Az így kipróbált és alaposan letesztelt abroncsokat a való világban is megalkotják.
Ezeket a gumikat a tesztpályás tesztek előtt a hús-vér tesztpilóták a virtuális térben is próbára teszik. Ezt úgy kell elképzelni, mint az igen fejlett autószimulátorokat. Ezekben igazi autókat vagy egy kabint használnak, amelyek körül óriás képernyő található. Ami megnyugtató, hogy tesztpilóták érzéseit és tapasztalatait a gép még nem tudja pótolni. A pilóták tapasztalatait összevetik a gépen futó programmal, így villámgyorsan ki tudják értékelni a kapott adatokat.
A prototípus abroncsokat számtalan labortesztnek vetik alá, amit szintén összevetnek a számítógépen kiszámolt és becsült adatokkal. Ezt a technikát nevezik ikresítésnek vagy digitális ikernek. Ez is a sokat emlegetett Ipar 4.0, azaz a negyedik ipari forradalom egyik vívmánya. Ehhez csatlakozik még a mélytanulás, aminek segítségével saját magukat fejlesztik a programok.
Fókuszban a szuper sportkocsik
A gumigyártás egyik legizgalmasabb területe a sportautók és más különleges járművekre történő abroncs készítés. Itt a gumis vállalat szakemberei elég korán elkezdenek az autógyár tervezőivel együtt dolgozni. Azaz a tervezés elejétől kezdve megy a közös tevékenység. Itt már a konkrét típushoz fejlesztik a gumit, tehát nem a BMW 5-ös szériához vagy a Porsche 911-hez, hanem az BMW M5 és a Porsche 911 GT3 RS típushoz. Ezért ilyen esetben az első szerelés kifejezésnek vagy a gumigyár által ajánlott abroncsnak igen nagy a jelentősége. Ekkor válik nélkülözhetetlenné az a szaktudás, amit például a Michelin vagy más gyártók szereztek az évtizedek alatt a sportkocsi versenyzés vagy az F1 terén. Az ott megtett kilométerszám és kutatás-fejlesztés az ilyen esetekben aranyat ér.
Munka a felhőben
Nagyon leegyszerűsítve, kb. a fenti módon zajlik a gumik fejlesztése. Ez annyit jelent, hogy jóval kevesebb valós prototípust, előszériás abroncsot kell elkészíteni, mint 10 vagy 15 éve. Ez komoly időmegtakarítást jelent a gyáraknak.
Az energiafelhasználást nézve nem feltétlenül gazdaságosabb ez a módszer. Ugyanis a munka jó része a virtuális térben zajlik, a gumigyárak komoly szerverparkokkal és számítástechnikai háttérrel támogatják a mérnökeik munkáját.
A Google, a Microsoft, a Tesla és sok más tech vállalat példája mutatja, ezen eszközök működtetése komoly mennyiségű energiát igényel. A Tesla használt gázerőművet vásárol, szed szét, szállít el és rak össze az Egyesült Államokban, még a másik két óriáscég új generációs atomerőművekkel és régiek korszerűsítésével tesz szert energiára.
Ez jól mutatja a furcsaságát a környezetvédelemnek , pl. ezek ellen az óriási CO2 kibocsátások ellen nem látni tiltakozásokat. És olyan egyszerű módszereket sem alkalmaznak, mint az ebben a cikkben kifejtett technika, amihez mindössze széleskörű felvilágosítás szükséges.
Kép: Alpine, Continental, Porsche
