A helyes guminyomás beállítása télen talán a legfontosabb. Ehhez adunk ötleteket és motivációt.
Kezdjük az utóbbival, azaz miért is vállaljuk be azt a ténykedést, hogy körbe járjuk a légsűrítőre kötött gumicsővel az autót, és a kerekeket felpumpáljuk. Ha szükséges. Ráadásul a tevékenység nem is itt kezdődik, hanem ott, hogy mekkora értékre kell felfújtatni az abroncsokat... Ez tekinthető a kezdőlépésnek, aminek kiderítése szerencsére nem bonyolult.
Az adatszerzésnek a leggyorsabb módszere a vezető oldali ajtó kinyitása. Az ajtókeretben találni egy kb. gyufásdoboz méretű matricát, amin a gyártó feltünteti a kerekenkénti nyomást. Ha ez nincs ott vagy kopott a felirat, akkor az autó gépkönyve, a vezérképviselet honlapja vagy az internetes keresők szállítják a megoldást.
Visszatérve a hajtóerőre, magyarul a motivációra. Az egyiket a gumik idő előtti elhasználódásának a félelme jelentheti, ami a gyorsabb kopásból ered, erről itt tud tájékozódni.
A másik, cselekvésre késztető dolog a biztonság. Az alacsony és a magas nyomás is kihat az abroncs tapadására. Mivel az autó négytenyérnyi felületen érintkezik a talajjal, ezért télen különösen fontos, hogy minél jobb legyen ez a sokak számára rejtélyesnek gondolt terület. A harmadikat meglepő módon – a pár éve igencsak felkapott – környezetvédelem jelenti. A cikkünkben ajánlott módszer, egy egyszerű, olcsó és hatékony megközelítése a témának, ezért nem véletlen, hogy nincs népszerűsítve.
Vár a természettudomány!
Akad több tantárgy is, ami sok hajdani és jelenlegi diáknál is bekerült a nem szeretem és a nem értem típusú tárgyai közé. Ezek között található a fizika is.
Valószínűleg többeknek kimaradt az, hogy ez a terület miről is szól valójában. Az elnevezés a görög természettudomány szóra vezethető vissza. Ez a tantárgy a körülöttünk lévő világgal és annak működésével foglalkozik. A fizikában tömegek, erők, mozgás, fény, energia és társai vannak terítéken. A tárgy az említett dolgoknak a törvényszerűségeivel foglalkozik és, hogy ezek miként függenek össze egymással.
A fizika, talán a gyakorlati használatra kevésbé koncentráló oktatás miatt vált nem túl „szexi” és száraz tananyaggá. Az alkalmazásra számos példát tudunk hozni, még a mi szakmánkból is. Ilyen a gumik tapadása vagy ennek a folyománya, hogy mit okoz, ha nyári gumit használunk télen. A lényeg, hogyha valaki a mérnöki pályában gondolkodik, akkor a fizikával is érdemes képben és barátságban lennie.
A gyakorlatban
A tantárgy gyakorlati hasznát esetünkben az is jelenti, hogy hidegben a levegő térfogata csökken. Ez annyit jelent, hogy tíz fok hőmérséklet csökkenés kb. 0,1 bar nyomás veszteséget jelent. Ez már elég ok a guminyomás ellenőrzésére. Reggel, indulás előtt érdemes a mérést végrehajtani, mert a fékek által termelt hő és a gumi mozgása emeli a hőmérsékletet. Azaz változik a nyomás. Fontos dolog, ha az autóban található pótkerék vagy mankókerék, akkor annak a nyomását is érdemes ellenőrizni. Ugyanis nincs annál kellemetlenebb, ha a megváltást várjuk defekt esetén a pótkeréktől, miközben az lapos...
Aki kényelmes, az az autó műszerfalán lévő menüből elhívhatja a keréknyomásokat megjelenítő részt, ami a felniben elhelyezett érzékelőn keresztül (TPMS) kapja a jeleket. Ha ez a szenzor meghibásodik, akkor széles választékot kínálunk belőle, ha pedig gumisként a beállítását szeretné megkönnyíteni, akkor abban is tudunk segíteni.
